Szigetelőanyag – Hobbit ház Walesben
Szigetelőanyag – Hobbit ház Walesben
Ez a cikkünk csak egy kis érdekesség a nagyvilágból de ha szigetelnék a hátukat akkor ránk számíthatnak.
Nem webáruház vagyunk, hanem valós raktárkészlettel rendelkező szigetelőanyag, gipszkarton és kazettás álmennyezet szakáruház. Telephelyeink fő profilja a szigetelőanyagok (hő-, hang, vízszigetelés, homlokzati szigetelő rendszerek) valamint a gipszkarton és kazettás álmennyezeti rendszerek forgalmazása.
Gipszkarton árak ITT – Szigetelőanyag árak ITT – Kazettás álmennyezet árak ITT
Telephelyeink aktuális készletéről érdeklődjön email-ben vagy telefonon! Hívja a kolléganőt.
| Központi raktár | cím | telefonszám | email cím |
|---|---|---|---|
| Budapest 16. kerület | Nagyicce sor 4 | +36 30 297 1733 | info@prowallz.hu |
Rendszer árajánlatot kérhet email-ben is.
Szigetelőanyag – Hobbit ház Walesben
Többször találkozhatott már a következő bejegyzés tárgyával, egy walesi építésű, környezetbarát, igazi kis hobbit házikóval. A tulajdonos oldalán fellelhető információkból (www.simondale.net) állítottuk össze ezt a bejegyzést, hogy bemutathassuk a különleges épületet.
Ami régen hagyományos építkezésnek számított, ma már rendhagyó. A közvetlen környezetben fellelhető anyagokból történő építkezés nagyon is környezettudatos, mivel szinte csak fát, szalmát, földet, agyagot tartalmaz az épület. Ha már nem használjuk, magára hagyva hamar elenyészik és újra a környezet részévé válik.
A leírásból kiderül, hogy az egyik fontos motivációjuk az volt, hogy környezetbarát és úgymond egészséges anyagokat használjanak fel, ezzel elkerülve a modern építőipar szennyezőit. Ha elolvassuk a belső levegő minősége című bejegyzést akkor láthatjuk, hogy az ilyen hagyományos építkezéssel se lehet elkerülni nagyon sok szennyezőt. (Radon, porok, vírusok és baktériumok.) Sőt a modern építészeti és épületgépészeti megoldásokkal még könnyebb is kiküszöbölni a szennyezők legnagyobb részét. (Gépi vagy természetes szellőztetés és levegőtisztítás.)
A másik fontos motiváció az ár. A teljes épületet 3000 fontból, azaz mai árfolyamon nagyjából 900.000 Ft-ból építették fel. Az építkezés mintegy 4 hónapot és nagyjából 1500 munkaórát igényelt. A ház körülbelül 50 m2, egy légtérben található az összes helyiség, ami fűtés és világítás szempontjából mindenképpen kiváló. A hálószobát helytakarékosság miatt, ötletesen egy második szintre helyezték el, ahova lépcső vezet a nappaliból.
Szalmaház
Az épület falai, a tető, de még a padló is szalmából készült. A szalma felhasználása építőanyagként reneszánszát éli nem véletlenül, hiszen hő és hangszigetelő tulajdonsága vetekszik a mai modern építőanyagokéval. Gondoljunk bele, hogy az építőanyagok előállítása mennyi energiába kerül és ezzel közvetve mennyi szennyezőanyag kerül a környezetbe. Ezzel szemben a szalma a mezőgazdaság mellékterméke, tekinthetjük CO2 semlegesnek, csak a szállítása és feldolgozása során használunk primer energiahordozókat. Ebben a példában egy félig domboldalba süllyesztett, földdel befedett tetőszerkezetű házról van szó, de szalmából „hagyományos” cseréptetős, akár több szintes épületek is építhetőek. Egyes források szerint, egy szalmabálából készített fal hőátbocsátási tényezője 0,2-0,3 W/m2K. (A mai előírás 0,45 W/m2K, az új 2010/31/EU irányelv szerint ez csökkenhet 0,3 W/m2K-re.) Vastagabb rétegben, vagy más technológiával kombinálva könnyedén építhetünk belőle passzívházat.
Fa tartószerkezet
A szalmabálák nem terhelhetőek, ezért a háznak készítettek egy fa teherhordó szerkezetet. A felhasznált faanyag a közeli erdőségekből lett beszerezve, egy éppen esedékes gyérítés során termelték ki őket. A szerkezet legérdekesebb része a tető, itt egy olyan formát választottak, ahol nincs szükség alátámasztásra és közbenső merevítésekre vagy illesztésekre, a gerendák egymást tartják a külső falszerkezetre támaszkodva.
Szigetelés
A szalmabála nagyon érzékeny a nedvességre, ezért a megfelelő szigeteléséről gondoskodni kell. Ezzel biztosítható az időtállóság, valamint a további hőszigetelés és légtömörség is. A ház alapját egy vízzáró fóliával fedték be, erre került egy hulladékfából készült raklap réteg, amelyre elhelyezték a szalmabálákat. A bálákra később a szintén hulladékfából készült padló került.
A tetőnél is hasonló szigetelést választottak, a szerkezetre kerültek a szalmabálák, amelyre egy vízzáró fólia került. Befejezésül földel fedték be a szerkezetet, ez növeli az épület hőtehetetlenségét és így sokkal jobban bele is illik a környezetbe. Az élő tető ráadásul nem is melegszik úgy fel nyáron, mint egy hagyományos cseréptető.
A falaknak kövekből csináltak alapot ezzel biztosítva, hogy a bálák ne érintkezzenek a talajjal és ne nedvesedjenek át valamint, hogy a nedvesség lefele is tudjon távozni. A falakra kívül-belül mészkővakolat került, ez átengedi a levegőt, de biztosítja a szükséges szigetelést és tűzállósságot.
